Beszédindítás-beszédfejlesztés

3 éves kor alatt, a beszéd és a mozgással szorosan összefügg
2014-10-07-1859

A beszéd a kommunikáció csúcsa. Két fő részből tevődik össze: a beszédészlelés és beszédmegértés alkotja, illetve a beszéd kivitelezés.  A beszéd elsajátításához ép beszédszervekre, ép hallásra, ép idegrendszerre és beszélő környezetre van szükség.

A beszédfejlődés késhet, melynek különféle okai lehetnek (motoros ügyetlenség, koraszülöttség, örökletes tényezők, negatív környezeti hatások, sérülések, betegségek). Amennyiben 2,5 éves fiúgyermek vagy 2 éves leány még nem beszél érdemes logopédushoz fordulni. Ebben az esetben megkésett beszédterápiás ellátást biztosít a logopédus.

A beszéd kisgyermekeknél gyakran artikulációs hibákat mutat. Az élettani pöszeség 4,5-5 éves korig természetes, azután már jó akusztikus és motoros fejlődésnél ezek a hibák eltűnnek. Amennyiben még 5 évesen is fennállnak érdemes logopédushoz fordulni, ahol pösze terápiában részesülhet a gyermek.

A dadogás megjelenése általában aggodalommal tölti el a szülőket. A háttérben állhatnak organikus és pszichés okok is. A beszédfejlődésnek lehet egy olyan élettani szakasza, amikor rövid ideig  (3-6 hónap) fennáll a dadogás, majd spontán eltűnik. Fontos, hogy a szülő az aggodalmát ne kommunikálja gyermeke felé. Érdemes pszichológus vagy logopédus tanácsát kérni a dadogás megjelenése után.

Az óvodás korú gyermekek egy részénél a beszéd kivitelezésénél hanghibák nincsenek, mégis kisebb szókinccsel, nyelvtanilag helytelenül összerakott mondatokkal beszélnek. A mesék kevésbé kötik le őket, nem szívesen beszélnek, nehezen épül be a szókincsükbe egy-egy új szó. Előfordulhat az is, hogy a téri tájékozottságuk sem életkori szintű. Ebben az esetben is érdemes logopédushoz fordulni, ahol általános nyelvi fejlesztést kapnak a gyerekek. Azoknak a képességeknek a fejlesztése is beletartozik a terápiába, melyek az iskolában való jó beváláshoz szükségesek, vagyis előkészítik az olvasáshoz, íráshoz való képességeket.

 

Deák Gabriella

logopédus

 

—————————

 

 

Megkésett/akadályozott beszédfejlődés

A beszédkésés általános tünetei:

  • Beszédkészség általában csökkent, mely már az első évben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyermekek általában kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivárabb és egyhangúbb, környezetük beszédére kevésbé reagálnak.
  • Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése rövidebb vagy hosszabb illetve akár kifejezetten hosszú időre is megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni általában a terápia hatására, s még 4-5 éves korukban is szegényes lehet. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
  • Beszédmegértésük elmaradott, de általában gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak.
  • Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
  • Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.

A terápiát 2,5 – 3 éves kortól érdemes elkezdeni.

 

Nyelvlökéses nyelés tünetei, következményei:IMG_2869

  • Kusza, szabálytalanul álló fogak, harapási rendellenességek pl.: alsó és felső fogsor között a frontfogak és a szemfogak területén rés van, ezt hívjuk nyitott harapásnak ennek egy másik lehetséges variációja, hogy a felső fogsor előbbre van, mint az alsó. mélyharapás esetén a felső fogak takarják el az alsókat, keresztharapás esetén pedig a felső fog vagy fogak nem az alsó fog / fogak / elé harapnak, hanem mögé, ez kiterjedhet egy fogra vagy fogcsoportra.
  • Az alsó és felső fogsor fogai között eltérő a távolság pl.: alsó fogak szorosan egymás mellett, felsők között rések vannak.
  • Aránytalan a felső és az alsó állkapocs egymáshoz való viszonya pl.: kisebb-nagyobb, szélesebb-keskenyebb, előrébb-hátrább.
  • Gyakran nyitott a szájtartás, nyugalmi állapotban is, társulva szájlégzéssel, szájszárazsággal.
  • Oldalról nézve előfordul  az előrebukó fejtartás és a hátraeső mandibula.
  • Elnyúlt arc a szájlégzés következményeként.
  • Gyakran lassabban eszik, nyámmog, illetve rágás közben és/vagy nyugalmi állapotban  sok felesleges túlmozgás látható az ajkak körül pl.: beszívogatja, beharapdálja az ajkát.
  • Nyelés közben grimaszol, beszívja szorítja az ajkát esetleg  láthatóan ki is dugja a nyelvét.
  • Beszéd közben bizonyos hangoknál a fogak közé csúszik a nyelv. Emiatt a t, d, n, l, sz, z és c esetleg az s, zs, cs, ty, gy, ny hangok torzulnak.
  • Nehezen javuló pöszeség akár a pösze terápia ellenére is, mert a pöszeség hátterében célzottan nem kezelt nyelvlökéses nyelés áll.
  • Ujjszopás, cumizás, körömrágás esetleg rongyikák, plüssök szívogatása, rágcsálása, ezek a szokások okozzák,  fenntartják a helytelen nyelést.
  • Fogcsikorgatás, fogszorítás.
  • A fogszabályzás hatására nem vagy csak nehezen alakul a fogazat.

A már szabályozott fogazat visszarendeződik.

A gyermek érettségétől függ, hogy mikor kezdhető el az aktív terápia, általában 6 éves kornál előbb nem, de a korábbbi életszakaszokban a fentebb említett rendelleneségek észlelése esetén akár már 2,5 – 3 éves korban is ajánlott a logopédiai tanácsadás illetve a megfelelő szakember bevonása.

Logopédus a nyelvlökéses terápiában is teamban dolgozik a megfelelő szakember bevonásával!

Pösze terápia

Pöszeség általános tünetei/okai:

  • Beszédüket jellemzi:
    • hangok kihagyások
    • torzítások: pontatlan hangképzés
    • hangok helyettesítés másikkal, hangcsere
  • A beszéd egyéb tünetei:
    • tempójának
    • ritmusának
    • esetleg a perifériás beszédszervek rendellenes fejlődése
  • Nyelvi tünetek – a beszéd tartalmi részének eltérései:
    • szókincs szegénység
    • nyelvtanilag rosszul szerkesztett mondatok
    • veleszületett beszédgyengeség
  • Hallászavar
  • Pszichés területeken jelentkező tünetek, pl:
    • a szándékos mozgások kivitelezésének nehézsége
    • mozgássort ismételni nem tud egyenletesen
    • vagy/és
    • a környezet hallási ingerei között nem tud tájékozódni
    • zavar van a hangjelenség és az őt létrehozó hangforrás közötti kapcsolat kialakulásában, így a hallási információk elvesztik jelentőségüket
  • Érzelmi zavar
  • Értelmi fejlődés zavarai
  • Mozgásfejlődés zavara

A terápiát 5 éves kortól ajánlott elkezdeni.